Szűz? Szent? Mártír? Boszorkány?
Athena, eredeti nevén Sherine Khalil, egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre kerül...
Már kezdtem azt hinni, hogy velem van a baj, mert mostanában egy könyv sem fogott meg, hiába olvastam 400 oldalakat, úgy éreztem egyáltalán nincs mondanivalója és csak elpazaroltam az időmet. Míg egy esős őszi délután elindultam antikváriumtúrára Barinak ajándékot venni. Persze egy ilyen könyves közegből a magam részére sem kerülhetek ki üres kézzel, pláne hogy a kedvenc kis üzletemben 300-400 forinttal le voltak árazva a Coelho könyvek. Úgy gondoltam, hogy megér még egy próbát, hisz volt ami nem lelkesített tőle, de ami tetszett, arról dicshimnuszokat tudnék zengeni és úgy gondolom, hogy minden ember polcán, de legalább is szívében helyet kellene foglalnia. Így hát zárás után egy perccel magamhoz ragadtam A portobellói boszorkány-t és rettentő boldogan távoztam vele. Ennek ellenére nem estem neki rögtön, vártam míg sok dolog leülepszik bennem, csak utána kezdtem hozzá. Már az első oldalon tudtam, hogy nem fogok csalódni, a harmincadiknál biztos voltam benne, az ötvenediknél pedig euforikus állapotba kerültem. Ötven oldal annyi gondolatot kavar fel bennem, hoz fel régit és vet fel újat!
Tehát az első: Hogy Valaki megtanított tudtán kívül Szeretni és én nagyon, de nagyon hálás vagyok Valakinek, aki ezt létrehozta. De ha már ez rám tört, akkor játszunk nyílt lapokkal. Tehát az első Valaki az Máté, a második pedig Isten vagy ki milyen szóval illeti, a lényeg, hogy egy nem földi hatalom, bár ebben nem vagyok biztos, hogy igaz, mármint abban, hogy Isten nem földi vagy felsőbbrendű, de ezt is furcsa mondani. Én abban maradnék, hogy Isten és ki-ki a maga hite szerint fordítja ezt. És aztán történt Valami, amikor újdönsült (egy éves) tudásomat használni tudtam. Ez a Valami pedig az volt, mikor megláttam, megszerettem és megtaláltam (Bogi és a számomra fontos segítségével) Rolandot. És pont ebben a sorrendben. És akkor történt valami... Mikor először láttam... Valami, ami azt súgta, hogy Rá nagyon kell vigyáznom, és sosem bántanom és azt is megfogadtam, hogy sose, de sose csalom meg... És átadtam magam a Szeretetnek. És sírtam, de mosolyogtam, és szenvedtem, de Boldog voltam, és tűrtem, de Szerettem. Azután még ez a Valaki kétségbe vonta mindezt és akkor engem valami nagyon gonosz kerített hatalmába, mert megtettem azt, amit soha nem akartam, de akkor annyira nem számított semmi és senki. És mindegy volt kivel teszem és hogy mit teszek. Csak tettem valamit. Nem tudom, ha visszamehetnék az időben máshogy csinálnám-e vagy hogy csinálnám, de erre nincs is lehetőség. Hülyeség volt az egész és gyenge voltam. A legjobban ezt bánom... És sajnálom.
Továbbiakban a regény érdekes témákat feszeget még, amikben ugyan nem tudtam elmerülni, de érdekesnek tartom őket és van amit ki szeretnék próbálni.
Mindazonáltal van egy momentum, amit elfogadok, de nem értem és másik kedves könyvemben, A Piedra folyó partján ültem és sírtam című könyvben is fontos szerepet tölt be. Ez Isten női arcára vonatkozik. Megértem, hogy mit akar mondani csak az összefüggést nem.
És végül pár szót az ajánlóról... Nem valami kreatív és szerintem nem is a történet lényegét szedi össze. Szó sincs arról, hogy Athena történelmi és politikai eseményeket látna előre. Ő csupán az emberek életén akar változtatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése